Riporter: A párkapcsolatok, a szerelem, a szexualitás, az intimitás témában ma Kornéllal a Nemze"tt"ség teremtésről, családi szokásokról beszélgetünk. Egy lelkileg igen megterhelő esemény kapcsán egy temetésen való részvétel után döntöttünk úgy, hogy mégis elkészítjük az interjút, megosztjuk az ezzel kapcsolatos érzéseinket...
szex - szerelem - család
Kornél: Nos igen! Családi szokások...
Azzal kezdem, hogy a mi Családunknak van egy különös szokása. A temetés utáni ünnepi ebéden beszélgettem a Nagyapámat elbúcsúztató pappal. Kérdésemre a lelkész úr elmondta, hogy nagyon ritka, hogy egy család a temetés után ilyen ünnepséget tartson a halott emlékére. Gyakori azonban a halotti tor, főként vidéken, de az inkább pálinkázgatás, ami már a temetés közben el szokott kezdődni.
A mi családunkban ezt a különleges, nem mindennapi szokást a Dédnagymamám kezdte el, amikor 100 éves korában meghalt. Külön összerakosgatta, gyűjtögette a kis pénzecskéjét, azzal a végrendelkezéssel, hogy a temetése után a család mulasson egy nagyot abból az összegből. Később a Nagymamám és most a Nagyapám is így rendelkezett. Viszonylag nagy családunk van így egy étterem külön termében zajlott az ünnepség. Az esküvői és a temetési ünnepség között nálunk az a különbség, hogy temetési ünnepségen nincs zene, valamint, hogy akit ünneplünk már nincs köztünk*. (*Vannak családok, népek ahol van zene, sőt tánc is, valamint vannak olyan szokások is, ahol a halott "jelen van".)
Ahogy Zoltai Miklós család, pár- és szexuálterapeuta kiemelte a vele készült interjúban:
- "a család szerepe a legfontosabb a párkapcsolatok minőségében."
A szokások!
Riporter: Az interjúink a párkapcsolatokról, a szerelemről, a szexualitásról szólnak. Zoltai Miklós-tól is tudjuk, hogy a családok igen nagy részénél milyen hatalmas tabu az intimitás. Nálatok hogy volt, van ez?
Olyan családban nőttem fel, ahol a szexről még a Nagymamámmal is beszélgettünk. És természetesen én is beszélgetek a gyermekeimmel a családról, a párkapcsolatokról, az intimitásról, az életről, a halálról, és mindenféléről.
Amely családokban ezek a témák NEM tabuk, a felnövekvő gyerekek párkapcsolatai teljesen más minőségűek. Az ilyen közösségben felnőtt gyerekek egészségesek és unokáktól hangos nemzettséget teremtenek.
Olyan nemzettséget, amilyent a dédszüleim, nagyszüleim, szüleim, rokonaim teremtettek.
Egész-séges nemzett-séget. Szándékosan két "tt"-vel mondom, mert létezik ez a szó a magyar nyelvben, bár már kevesen értik.
Riporter: Megint csak le kell vetkőzzük a szexualitás körül keringő prüdantériánkat, hogy megérthessük a nemzettség fogalmát. Ha a szó szoros értelmét nézzük, gyakorlatilag a nemzettség a legszebb szavunk az utódnemzés eredményére, a kis jövevény, az újszülött gyermek megnevezésére.
Akár hogyan is nézzük,
- ahhoz, hogy nemzettséget teremtsünk, gyerekeket kell nemzenünk.
- ahhoz, hogy gyerekeket tudjunk nemzeni szexelni kell.
- ahhoz, hogy szexelni tudjunk szerelem kell vagy legalább szeretet.
Riporter: Ahhoz, hogy szeretni tudjunk mi szükséges? Mi az, hogy szeretet?
Egyszer egy előadó a következőképpen definiálta a szeretet fogalmát,
idézem:
"Szeretni annyi, mint időt tölteni a másikkal, és hagyni, hogy az együtt töltött időben az ő elképzelései megvalósuljanak..."
Íme egy csodálatos férfi - a Nagyapám - Ő, aki NEMZETTSÉGET teremtett!
...és a legifjabb dédunoka az ünnepségen, akinek szintén a nemzettségteremtés lesz a feladata:
Azzal kezdem, hogy a mi Családunknak van egy különös szokása. A temetés utáni ünnepi ebéden beszélgettem a Nagyapámat elbúcsúztató pappal. Kérdésemre a lelkész úr elmondta, hogy nagyon ritka, hogy egy család a temetés után ilyen ünnepséget tartson a halott emlékére. Gyakori azonban a halotti tor, főként vidéken, de az inkább pálinkázgatás, ami már a temetés közben el szokott kezdődni.
A mi családunkban ezt a különleges, nem mindennapi szokást a Dédnagymamám kezdte el, amikor 100 éves korában meghalt. Külön összerakosgatta, gyűjtögette a kis pénzecskéjét, azzal a végrendelkezéssel, hogy a temetése után a család mulasson egy nagyot abból az összegből. Később a Nagymamám és most a Nagyapám is így rendelkezett. Viszonylag nagy családunk van így egy étterem külön termében zajlott az ünnepség. Az esküvői és a temetési ünnepség között nálunk az a különbség, hogy temetési ünnepségen nincs zene, valamint, hogy akit ünneplünk már nincs köztünk*. (*Vannak családok, népek ahol van zene, sőt tánc is, valamint vannak olyan szokások is, ahol a halott "jelen van".)
Ahogy Zoltai Miklós család, pár- és szexuálterapeuta kiemelte a vele készült interjúban:
- "a család szerepe a legfontosabb a párkapcsolatok minőségében."
A szokások!
Riporter: Az interjúink a párkapcsolatokról, a szerelemről, a szexualitásról szólnak. Zoltai Miklós-tól is tudjuk, hogy a családok igen nagy részénél milyen hatalmas tabu az intimitás. Nálatok hogy volt, van ez?
Olyan családban nőttem fel, ahol a szexről még a Nagymamámmal is beszélgettünk. És természetesen én is beszélgetek a gyermekeimmel a családról, a párkapcsolatokról, az intimitásról, az életről, a halálról, és mindenféléről.
Amely családokban ezek a témák NEM tabuk, a felnövekvő gyerekek párkapcsolatai teljesen más minőségűek. Az ilyen közösségben felnőtt gyerekek egészségesek és unokáktól hangos nemzettséget teremtenek.
Olyan nemzettséget, amilyent a dédszüleim, nagyszüleim, szüleim, rokonaim teremtettek.
Egész-séges nemzett-séget. Szándékosan két "tt"-vel mondom, mert létezik ez a szó a magyar nyelvben, bár már kevesen értik.
Riporter: Megint csak le kell vetkőzzük a szexualitás körül keringő prüdantériánkat, hogy megérthessük a nemzettség fogalmát. Ha a szó szoros értelmét nézzük, gyakorlatilag a nemzettség a legszebb szavunk az utódnemzés eredményére, a kis jövevény, az újszülött gyermek megnevezésére.
Akár hogyan is nézzük,
- ahhoz, hogy nemzettséget teremtsünk, gyerekeket kell nemzenünk.
- ahhoz, hogy gyerekeket tudjunk nemzeni szexelni kell.
- ahhoz, hogy szexelni tudjunk szerelem kell vagy legalább szeretet.
Riporter: Ahhoz, hogy szeretni tudjunk mi szükséges? Mi az, hogy szeretet?
Egyszer egy előadó a következőképpen definiálta a szeretet fogalmát,
idézem:
"Szeretni annyi, mint időt tölteni a másikkal, és hagyni, hogy az együtt töltött időben az ő elképzelései megvalósuljanak..."
Íme egy csodálatos férfi - a Nagyapám - Ő, aki NEMZETTSÉGET teremtett!
